2013. június 27.

8. Fejezet


Összeszedetten sétáltam ki a mosdóból. Körbepillantottam, de Zaynt nem láttam sehol sem. Ahogy újra a sötét folyosóra értem, éreztem a félelmet, és furcsa érzések kavarogtak bennem. Valaki a nevemet kiabálta..

- Bella! - szólt mögülem az alig hallható hang. 
Bátorságomat összeszedve fordultam hátra és láttam, hogy Zayn az.
- Hóvá lettél szépségem?
- Mi van? - kérdően néztem rá.
- Elszaladtál és nem jöttél vissza.
- Figyelj. Tudom, hogy nem fogod fel amit most fogok neked mondani.
- Felfogom. - nevetett ki.
- Esküszöm hülye vagy.. ilyen állapotban látni nem a legjobb. Nem tudod magad visszatartani. Undorító vagy!
- Jól van bébi. Teljesen jól vagyok. - bukdácsolt előttem.
- Aha. Persze. Büdös vagy! Esel össze! Erőszakoskodsz!
- Nem igaz. Jól vagyok. - szorított meg.
- Eressz el!
- Lazíts már cica.. - csókolt meg. Ahogy ajkaink egymáséhoz értek, az undortól ellöktem magamtól, némi szerencsével. Az egyik őrt láttam felénk közeledni. - Uram! - kiabált. Zayn hátrafordult, majd köpött egyet. A számomra ismeretlen segítség, fogta Zaynt, majd elindultak.. követtem őket. Az igen kemény, kitartó biztonsági őr kirakta, mint macskát szarni. Kicsit közelebb merészkedtem az alakhoz. - K-köszönöm. - érintettem meg a vállát.
- Semmiség. Ez a dolgom. - mosolyodott el.
- Ühüm.
- Ismered?
- Mármint kit?
- Hát.. ezt a srácot
- Jaaa.. igen. A "pasim". Csak kicsit többet ivott a kelleténél.
- Előfordul. Legtöbb esetben mindig ez van. Végül is többet nem bánthat. Főleg addig, ameddig a közelemben vagy.
- Aranyos vagy! - pirultam el. - amúgy hogy hívnak?
- Jack. Téged?
- Bella.
- Szép neved van. - átkarolt, majd vissza besétáltunk a buliba.

Egész este iszogattunk. Beszélgettünk. Táncoltunk. Nagyon jól éreztem magam Jackkel.
Zaynnel nem tudom mi van, de remélem, hogy este nem fog keresni. Se holnap, se pár napig. Nagyon megsértődtem és elég rosszul esett. Azt is hallottam az este folyamán, hogy lekapott valami elég bombázó csajt. Egyszóval, megcsalt.. és egy bunkó. Sok ember szerint egy csók nem számít megcsalásnak. De nálam igen! Tényleg jobb ha nem keres. Ha mégis keresne, nem reagálok.


* Másnap reggel * 

- Bell! - anya zavart fel.
- Hmm..
- Keres valaki. Gyere le! Siess!
- Jó. de ki az? - mire kimondtam ezeket a szavakat addig anya kiment. - Mindegy..
Kimásztam fél kómásan az ágyból, majd belecsúsztattam lábaimat a puha papucsomba. Felkaptam a köntösömet és elindultam lefelé. Miközben azon gondolkoztam, hogy ki lehet az ilyen korán, zavartan túrtam a hajamba, és próbáltam kicsit rendezettebbé tenni magam.
Ahogy leértem a lépcsőn, tekintetem az ajtó előtti fiúra szegeződött.
- Bella.. - szólalt meg.
- Mit keresel itt?! - borultam ki.
- Hoztam csokit, meg virágot. - mosolygott.
- Jaj Zayn.. ez kicsit átlátszó. Nem gondolod, hogy ezzel elkéstél?
- Hogy érted? - kerekedett el.
- Szóval nem emlékszel semmire? - nevettem fel kelletlenül.
- Nem nagyon...
- Majdnem megerőszakoltál. Állítólag más csajjal szeretkeztél.. gyakorlatilag meg kirakott téged egy őr.
- Huhh.. valami rémlik..
- Igen?! Csak ennyi?! - kiabáltam.
- Nyuszi. Nyugi. - jött közelebb.
- Maradj ott! Ne érj hozzám.. a cuccot amit hoztál add oda annak a másik csajnak!!
- De nincs semmiféle másik csaj! Értsd meg!
- Nem érdekel.. már nem.. hagyj békén. Ne keress többet!
Nem akartam többet látni. Fájt. Lehet, hogy túl komolyan vettem ezt a bulit, de a sebeim még megvannak, amik emlékeztetnek minden egyes pillanatra. Hátat fordítottam neki, majd sírva távoztam..
- Bella.. kérlek állj meg! - elkapta a karomat, most viszont sokkal gyengébb volt, mint tegnap este.
- Mi van?! Mit akarsz még?!!
- Az az igazság, hogy szeretlek. - mondta ki kerek perec. 
- H-hogy mi?
- Jól hallottad..
- Jó. De ez akkor sem változtat a dolgon. Ami megtörtént, az megtörtént. Nem lehet visszaforgatni az időt, és mindent másképp csinálni.
- Ha lehetne én ezt tenném. És nem bulizni hívnálak, hanem egy romantikus éjszakát töltenék el veled, és megmutatnám, hogy mennyire szeretlek.
- Hmm.. - mosolyodtam el, ismét. - de ugye azt tudod, hogy nem a szavak számítanak, hanem a tettek? Néhány esetben persze a szavak is.. de vannak kivételek. Tudod.. az az igazság, hogy én is szeretlek. De tegnap megváltozott a véleményem.
- Már nem szeretsz?
- De, nem arról van szó. Inkább hagyjuk.
- Majd a vacsora alatt megbeszéljük. - kacsintott, majd magához húzott.
- Milyen vacsora? - kuncogtam.
- Este. A szokásos idő ponttal 1 órával hamarabb?
- Rendben.
Ajkaink súrolták egymást, majd szorosan egymáshoz tapadtak. Percekig csak csókolóztunk. 

- Zayn.. - törtem meg a romantikus szerű pillanatot.
- Hmm?
- Szerintem kezdjük tiszta lappal.
- Jól van. Szerintem is. 
Újra csókolóztunk, majd gyengéden megpuszilta az arcomat és kilépett az ajtón.


Mivel még csak 11 óra volt, ezért visszaaludtam.. viszont elég nehezen sikerült ezt megtennem, mert folyton járt az agyam. FOLYTON!!
Délután 3-4 óra körül költött anya, hogy megy dolgozni és csak holnap reggel jön haza. Amúgy szinte mindig. 5 óráig olvasgattam és böngésztem a laptopomat, majd fél6 felé elkezdtem öltözködni. Megcsináltam a szokásos dolgokat, persze csak a smink, a haj és a ruhával kapcsolatosan, amivel elkészültem 7-re. Tudom, hogy vacsorázni megyünk, és illetlenség, de én ettem. De az is gáz ha zabálok egy étteremben, mert mondjuk egész nap aludtam és nem ettem semmit.. és az is gáz ha nem eszek semmit, vagy rendelek és ott hagyom. Na mindegy. Mindig éhes vagyok, mindig mindent megeszek és szerintem ez nem akadálya semminek sem.

8 óra körül járhatott az idő és készen álltam az újrakezdésnek. Eldöntöttem magamban, hogy nem megyek bele mocskos dolgokba, nem hagyom magam semmilyen térten. Próbálok nem sokat inni és visszafogni magam. És persze Zaynnel sem szeretném elsietni a dolgokat. Próbálom elfelejteni azt, ami eddig történt és új lappal kezdeni az egész kapcsolatot. Próba szerencse..

 Csöngetett valaki, majd lábaimat szedve siettem az ajtóhoz.
- Megyek!! - szóltam. A bejárathoz érve, a kulcsot a helyére illesztettem, majd kinyitottam azt.
- Hello. - köszöntött kedvesen Jack.
- Ööm. Szia.
- Meglepődtél? - mosolygott.
- Hát ja. Honnan tudod hol lakok?
- Kinyomoztam.
- Ennyire hülye vagy? Legalább hívhattál volna..
- Most miért?
- Zayn bármelyik percben megérkezhet és ha itt meglát a legrosszabbra gondol és szétüt! - kiabáltam.
Jack próbált lenyugtatni sikertelenül. Pár másodperc múlva itt is termett Zayn.
- Szia bébi. - jött oda és megcsókolt. - ez meg ki?! - nézett végig a másik férfin.
- Te még együtt vagy vele ezek után? Azt hittem szakítottatok.. - nevetett Jack.
- Mi van?! - tornyosult felé Zayn.
- Szívem nyugodj meg. - fogtam le őt.
- Nyomorult. - lökte vállon Jack.
Ahogy ez a rövid cselekedett megtörtént, Zayn kiszabadult a gyenge fogságomból majd Jack-nek ment. Próbáltam megállítani de nem ment. Zayn gyomorszájon rúgta ellenfelét, majd meglökte. Jack fájdalmában ordított egyet, majd a hátára esett.
- Zayn hagyd! - kiabáltam rá.
- Menj be Bella! - fordult hozzám.
- Nem megyek be! Hagyd békén, eleget kapott! - könnycseppek gördültek le az arcomon.
Zayn mit sem törődve velem, odament Jack-hez majd mondott neki valamit. 
- Most pedig kotródj innen, és soha többet meg ne lássalak a barátnőm közelében! - hallottam a végét, mert Zayn túlságosan is felemelte a hangját.

A házba beérve Zayn-nek mentem.
- Mi-mire volt ez jó? Miért kellett bántani? - kiabáltam, sírtam a dühtől, és a félelemtől.
- Bella. Nem ismered.
- De igen is ismerem! T-tegnap este beszélgettünk a buliban és elég jól megismertem.
- Annyit mondok, hogy ha jót akarsz magadnak, akkor ne beszélj vele soha többet és ne menj a közelébe!
- Oké. De csak akkor, ha mondasz egy jó okot, hogy miért ne találkozzak vele!
- Jack egy szatír.
- E-ezt csak most találtad ki. Ugye?!
- Nem. Mindenki ismeri. Mindenki tudja, hogy milyen. 
- Mert milyen? - érdeklődtem.
- Van egy baráti körünk és ott van egy lány, Deminek hívják. Jackkel egy rendezvényen ismerkedett meg, majd többször is találkoztak. Elég jóba lettek.. szinte legjobb barátokká váltak. Egyik nap moziba mentek és csak este felé jöttek haza. Demi elmondta a hírt Jacknek, hogy jár valakivel és elég komollyá vált a kapcsolatuk. Persze, hogy ennek csöppet sem örült Jack és elkezdtek Demivel veszekedni. Az a vadállat elkezdte őt simogatni, majd fogdosni. Demi tiltakozott, de utána állítólag megerőszakolta őt. 
- Úristen.. ezt te honnan tudod? Igaz ez? - kerekedtem el.
- Demi mesélte. 
- Figyelj, sajnálom.. nem tudtam.
- Semmi baj bébi. Honnan tudhattad volna? - szavai nyugtatóak voltak. Magához húzott és összefonódtunk. 

A történtek után úgy döntöttünk, hogy nem megyünk sehová sem. Mivel anya ma este nem volt otthon, ezért Zayn nálunk alszik. Még nem tudjuk mivel, de el töltjük az időt.
- Kicsim?! - kiabált Zayn a fürdőből.
- Igen?
- Tudsz jönni egy percre?
- Jövök.
Odasétáltam az ajtó elé és óvatosan benyitottam. Ahogy be akartam lépni a helységbe láttam, hogy Zayn meztelenül áll a zuhanyzóban. Megijedtem és gyorsan becsaptam az ajtót.
- Úristen.. - suttogtam magamban. 
- Minden rendben? - nevetett ki Zayn.
- Öhmm.. nem egészen.
- Miért nem jössz be? Baj van? - hangjában egy kis játékosságot véltem felfedezni.
- Pucér vagy! Biztos, hogy nem megyek be. Mire lenne szükséged? Miért hívtál?
- Csak egy törölköző kéne. Légy szíves. 
Kérésére eleget tettem, kerestem egy rózsaszín virágos törölközőt amit bedobtam. Sikeresen landolt a fürdő kabinban. 
- Köszi cica! - köszönte meg.
Választ nem adtam, csak elmosolyodtam. 

A cikis kis akció után, elmentem átöltözni. Kihámoztam magam az elegáns szerkóból, majd belebújtam egy rövidnadrágba, rá egy Jack Daniel's-es felsőt vettem, és belebújtam a szőrös kis mamutcsízmaféleségbe. 
Bekopogtam Zayn-hez a fürdőszobába, és megkérdeztem mennyi idő múlva lesz kész.
- Még egy bő fél óra. - jött a válasz.
Nagyon jó. Rosszabb mint egy nő. Esküszöm, hogy nekem kevesebb idő ameddig elkészülök.. az alváshoz. De most komolyan, nem értem mire ez a nagy készültség. Pedig még én is szerettem volna fürödni, de így lehetetlen.
Ameddig Zayn elkészül, összekapok egy kis vacsit. Azt terveztem, hogy csinálok spagettit, csak kevés tészta van hozzá. Szóval gyorsan elugrok a boltba.
A biciklimre felpattanva menetirány vettem magam a cél felé. Elindultam. Nem tartottam jó ötletnek Zaynnel közölni, hogy egyedül kószálok az este folyamán. Ezért, csak úgy eljöttem. 5 perc és otthon is vagyok. Nem hiszem, hogy fel fog tűnni neki.
Ahogy kisétáltam a boltból, a közlekedési járművemhez igyekeztem. Kosárba dobtam a spagetti tésztát, majd felpattantam rá. Ahogy haza felé igyekeztem, hirtelen leszakadt a lánc a kerékpárról. 
- Francba! - szitkozódtam. 
Szerintem túl gyorsan hajtottam. Én hülye! Most még 10 perc ameddig hazasétálok. Örülök.. 
Ahogy a sarokra értem, láttam egy sötét alakot. Kapucni volt a fején és tetőtől talpig feketében volt. Úgy éreztem, mintha követne. Bár nem tudtam beösszpontosítani az alakot, hogy ki lehet az, inkább gyorsabbra vettem a tempót. 
Már csak 1 sarokra voltam otthonról. 2 perc után úgy tettem, mint aki telefonál, majd hangosan elkezdem beszélni.
- Igen persze. Sietek és mehetünk apához a rendőrségre. Szegény egész nap bent volt és dolgozott. Hívtam, de mondta, hogy csak este ér rá. Ah oké. Persze. Már is hívom. Puszi.
Tuti hülyének néztem ki, de ha hallotta és elhiszi, hogy apa rendőr, akkor lehet elmegy. Igazából be voltam szarva! Nem tudtam mit csinálni.. Jobb nem jutott az eszembe.
- Szia apa! Mi újság? Hogy telt a napod? Az igen.. az jó. Örülök. Óh, hogy most? Oké. 5 perc és ott vagyok. De várj.. nem akarok gyalogolni. Fáj a lábam rettenetesen. Nem tudsz értem jönni autóval? Rendben köszi. Szeretlek. Puszi. - nevettem egyet és elkezdtem a telefonom kijelzőjét bámulni.
Szerintem én tuti nem vagyok 100-as. Egyszerűen hülye vagyok! Miért kellett nekem elindulni a boltba? És miért csinálok ilyen baromságokat? Meg vagyok őrülve szerintem. 
Úgy 1 perc után hátrafordultam és még mindig követett a sötét, ijesztő alak. Most már teljesen biztos vagyok abban, hogy engem követ. Még kemény 5 percre voltam. 
Ahogy a sarkon befordultam és kicsit oldalra pillantottam, láttam, hogy még mindig a nyomomban van, de már 3 méterre van tőlem. Ahogy elő akartam kotorni a kulcsomat, véletlenül kiesett a telefonom a zsebemből. Megálltam és elég szerencsétlenül hajoltam le érte, mert ugye toltam a biciklit is és közben markoltam, hogy el ne dőljön.
Ahogy felálltam, 2 tenyeret éreztem a derekamon. Ijedtemben és félelmemben felsikítottam. Megszólalni nem tudtam, csak remegtem.
- Hello szépség! - ismertem meg Jack hangját, majd mindent elejtettem ami a kezeim között volt.

10 megjegyzés:

  1. Úristen! *-* Ez valami rohadt jó lett! Izgalmas, vannak benne vicces részek bőven és ami a legfontosabb, hogy NEM UNALMAS! Nagyon-nagyon jó lett és siess a következővel vagy nem tudom mit csinálok! <3

    VálaszTörlés
  2. OMG!!!! Na most ha megint egy hónapig nem írsz én kiakadok!!!!!!! Nagyon nagyon gyorsan következőt!!!! *-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Barbi <3333
      Hétvégén tuti meglesz a kövi rész. ;) x

      Törlés
  3. Nekem is ugyan az a véleményem. Nagyon jó!

    VálaszTörlés
  4. szia!:) csak most találtam rá a blogodra és nagyon tetszik! (: ügyesem írsz. siess a kövivel! xoxo puszi: Réka

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nagyon szépen köszönöm. sietek!:) már lassan kész. ♥

      Törlés
  5. Szia:) mikor lesz kész a kövi rész??nagyon jó!:)kérlek sies!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. sziaa:) minél hamarabb! örülök ha tetszik!:)

      Törlés