2013. március 18.

1. Fejezet


- Megjöttem! - csaptam be magam mögött zihálva az ajtót.

Az utolsó tanítási nap után kimerülten, de mégis felpörögve értem haza. Olyan délután 6 óra lehetett. Imádom a Júniust! Későn sötétedik és végre nyár van..

- Anya! - kiabáltam újra.

Szerintem megint nincs itthon. Dolgozni van, vagy nem tudom. De azért szólhatott volna hogy nem lesz itthon.. mindig ez van. Fenébe már. És különös módon, ez mindig akkor fordul elő, amikor fontos dolgot szeretnék kérdezni, vagy épp megbeszélni vele. Mindegy. Megszoktam.


***

Felértem a szobámba, lehajítottam a sulis táskámat, ami közelébe egész szeptemberig nem igen szeretnék kerülni. Kihámoztam magam az ünneplő ruhámból és egy vállfára akasztottam. Utána menetirányt vettem a fürdőszobám felé. Feltűztem egy kis gombócba a hajam, megengedtem a csapot és napbarnított arcomra pancsoltam egy kis vizet. Lemostam a sminkemet és a zuhanyzó felé vezettek a lábaim. Behúztam a vízálló függönykét és finom, meleg vizet engedtem a testemre. Kellemes érzés volt. Hagytam, hogy a testemet átjárja a forró víz. 5 perc után végeztem is. Belebugyoláltam magam egy törölközőbe és a tükör elé álltam ami a csap felett volt. Megtisztítottam mindenfélével az arcomat, majd esti krémmel bekentem. A törölközővel felitattam a vízcseppeket a testemről.


***

Pizsamának egy bő pólót alkalmaztam és egy francia bugyit. Kibontottam szőke, egyenes hajamat, amely a hátamra és vállaimra omlott. Lustán beestem a biztonságot nyújtó ágyba és ölembe vettem a laptopomat. Felmentem a Facebookra és volt 1 bejövő üzenetem amit Perri írt.

" Szia Bell. Ebéd után talizzunk a kávéklubban. Majd hívlak. próbálj időben odaérni! Puszi. ;) <3 "

Nem válaszoltam az üzenetre.. tudomást vettem róla. Lehajtottam a készülék tetejét és mindenféle gondolkodás nélkül lehunytam a szemeimet és mély álomba zuhantam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése